Iskolánk története

 

Az 1867-es kiegyezés után rohamos gazdasági, politikai, közigazgatási és egyszersmind kulturális fejlődés indult meg, mely azonban az iparra, sőt még a mezőgazdaságra is kiterjedt. A hiányokat közoktatásügyi intézményeink terén is sorra pótolni kellett. Az 1867-től 1884-ig tartó időszak során megindult ugyan az ipari iskolák országszerte való szervezése, de az adott korszakra jellemző tanonciskolák még alig különböznek a régebbi korok népiskoláinak ismétlő tanfolyamaitól.

Az 1884. évi VIII. tc. megalkotása hazánk iparoktatása történetének legnagyobb jelentőségű eseménye. A törvény alapvető jogokat rögzít. Többek között azt is előírja, hogy a tanoncokat kötelező iskoláztatni, valamint iparos képzéssel foglalkozó, új iskolák felállítását is elrendeli. Az iparoktatást új szervezeti szabályzata állami oktatási feladatként jelöli meg, a költségek jelentős részét pedig ezentúl az állam fogja fedezni.

R. k. fiú népiskola és ipari tanonciskola Csorna iskoláinak a XIX. század második felében egyik meghatározó főtanítói személyisége volt Czeglédy György (*1827. Vát +1910. Keszthely), aki 1860-tól 1894-ig tanított. Ő kezdte szervezni 1890-től az inasiskolát. A csornai tanonciskola első évi záróvizsgáját 1891-ben június 20-án tartották az iparhatóság jelenlétében, 1892-ben június 19-én Soós Mihály premontrei kanonok elnöklete alatt. Ezen a vizsgán Szabó Károly királyi tanácsos tanfelügyelő is részt vett. 1894-ben június 8-án volt Soós Mihály premontrei kanonok elnöklete alatt. Czeglédy György 1894-ben nyugalomba vonult, de tevékenysége nem merült feledésbe, mert 1907-ben arany érdemkereszttel tüntették ki.

A volt tanonciskola ma a Széchenyi István Ált. Isk. épülete A Csornai r.k. Egyházközség fiú elemi népiskolának és iparos tanonciskolának rendi igazgatója 1894-1913 között Poller Endre r.k. plébános. Ezután 1913. június 19-i ülésén az egyházközségi tanács Ehrenwerth Hugót választotta igazgatóvá.

A második világháború után iskolarendszerünket az 1938. évi oktatási törvény által kialakított szerkezet és pedagógiai szellem jellemezte, de az ipari tanulók oktatása egészen 1948-ig lényegében változatlan maradt.

A szakmunkásképzés fejlődésének új feltételeit az 1949. évi IV. törvény teremtette meg, amely kimondja, hogy a tanoncok helyett iparos és kereskedelmi tanuló elnevezés lép életbe. Tanulót csak tanulószerződés alapján lehet foglalkoztatni. Lényeges rendelkezése azonban a tanműhelyek létesítésének előírása. Az állami iparos tanonciskola Csornán 1951-ben megszűnt, ennek eredményeképpen a tanulók a hasonló jellegű győri iskolákhoz kerültek. A megszűnés szerencsére azonban csak átmeneti volt, hiszen 1955-től napjainkig megújult keretek között működik az iskola.

A csornai járási tanács 1955-ben megbízta Tompos Jánost, az I. sz. Állami Fiúiskola igazgatóját, hogy a nagyközségben 1955-től kezdve szervezze meg az ipariskolát. Ebben az időben is nagy igény mutatkozott ugyanis arra, hogy az ipari tanulók képzése Csornán újból otthont találjon, hisz a csornai járás, a nagyközség területén is sok mester foglalkoztatott iparostanulót. 1955 őszén tehát el is indult a képzés 3 első osztállyal és mintegy 74 tanulóval. Iskolánk elnevezése az idők során az alábbiak szerint alakult:

1955-56: Könnyűipari Minisztérium Megyei Iparitanuló Iskolája, Csorna
1956-57: MTH 408. sz. Helyiipari Iskola, Csorna
1957-67: MüM 408. sz. Helyiipari Iskola, Csorna
1967-73: MüM 408. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola, Csorna
1973-81: Győri 401. sz. Kossuth Lajos Ipari Szakmunkásképző Intézet csornai kihelyezett osztályai
1981-1986. XII. 31.: 404. sz. Ipari szakmunkásképző Intézet kihelyezett Iskolája
1987. I.-1989. VII. 31.: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet, Csorna
1989. VIII. 01. – 408. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola, Csorna
2004. XI. 01. – Kossuth Lajos Szakiskola

Főállású tantestület 1974-ig nem működött, illetve 1969-től alkalmaztak egy-egy főhivatású oktatót, tanárt.

A szakmunkásképzés a várossá válást követően központi intézkedésre elvesztette önállóságát. Előbb a győri Kossuth Lajos Ipari Szakmunkásképző Intézet (1973-81), majd a kapuvári intézet kihelyezett tagozata (1981-86). Közben 1977-ben az intézmény önálló épületet kapott. Kováts Gyula tagozatvezető harcot kezdett az önállóság elnyeréséért.

A volt Járási Adóhivatal épülete A nevelőtestület kialakulása 1970-től kezdődik és éri el a 10 főt 1977-re. A tárgyi feltételek jelentős javulása is 1977-ben történik, ugyanis ebben az évben vehették birtokukba a 6 tantermes iskolát a tanulók és a nevelők, a Kossuth L. u. 30. sz. alatti objektumot, amely 1945 előtt a Járási Adóhivatal épülete volt. Az 1400 négyzetméteres telken iskolaépület, tornapálya és tornaszoba található, amely eredetileg ruhakészítő tanműhely volt.

1979-ben a Ruhagyár létesített a saját üzemén belül egy teljesen felszerelt, korszerű tanműhelyt, így az iskolai tanműhely tornaszobává alakult át. Vasipari szakmákban a MEZŐGÉP vállalatnál jött létre tanműhely (1968-tól géplakatos, 1974-től esztergályos tanulók számára is).

Az 1989/90. tanévre, amikor az iskola végre kivívta önállóságát, átalakításokkal már 8 tantermesre bővült az épület, s ekkor 245 fős tanulólétszámmal és 18 fős nevelőtestülettel rendelkezett.

Iskolánk mai épülete A mai iskolaépület közben újabb átalakításokon ment keresztül, mára már 9 osztálytermesre bővült, van külön könyvtárszoba, a sportpálya aszfaltburkolatot kapott. 1997-ben iskolánk a szakképzési hozzájárulások segítségével korszerű számítógépes termeket alakított ki, amelyben 28 multimédiás számítógép várja a tanulókat, valamint külön számítógép park biztosítja a gépészet szakmacsoportra járó fiatalok informatikai képzését, amely gépeken megismerkedhetnek a tanulók a számítógépes tervezéssel. Két éven keresztül pályáztunk a Sulinet program keretében is iskolai hálózat elnyerésére, ami először nem volt sikeres, de 2000 szeptemberében végül is 7 újabb számítógéphez jutott az iskola, s decembertől az Internet is elérhetővé vált diákjaink és tanáraink számára.

Iskolánk évek óta kapcsolatbasn áll a bécsi székhelyű és szervezésű “Sokszínűség napja” rendezvénysorozaton, ahol diákjaink Bécsben ismerkedhetnek meg hasonló korú külföldi fiatalokkal, gyakorolhatják  – az iskolában tanított – német nyelvet.
2010 óta iskolánk részese a TÁMOP 3.2.3. Új tanulási formák az egész életen át tartó tanulás jegyében tanulóink tanórán kívüli foglalkozások keretében számítástechnikai képzésen vehetnek részt, ahol a mai kor igényeinek megfelelő, használható informatikai szemléletet sajátíthatnak el. A projekt keretében a hátrányos helyzetű tanulóink különféle kirándulások és előadásokon vehetnek részt.

Mára a szakmunkásképzés jelentősen átalakult. Intézményünkben az általános iskola 8. osztálya után a képzési idő 4 év.

 Iskolánk igazgatói 1988-tól:

1988 – 1990   Kováts Gyula
1990 – 2011   Kertész Károly
2011-től         Göncz Tibor